Kattints a képre a nagyításhoz.

|

 

MC-130H Combat Talon II (1:48)

Italeri

Eredmények:

Legszebb makett:

Különdíj:

I. hely:

IV. hely:

Commended:

Történet:
A gép az Operation Iraqi Freedom hadmûvelet közben, 2004.december 29-én egy éjszakai, mûszeres leszállás során futott bele egy óriási gödörbe a kifutópálya közepén, amit a pilóták információs rendszerébe (Notice to Airmen) nem vezettek fel. Az eredmény a képeken látható, a gép rommá tört, egy része kiégett.

A makett az Italeri régi AC-130 Gunship kitjének átalakításával készült. Az Italeri kit elég régi, kiemelkedõ panelvonalas, a részletek leegyszerûsítettek, vagy teljesen hiányoznak. A pozitívumai a jó méret és alakhûség, a méretéhez pontos illeszkedések. A kabinbelsõ és a tehertér elég jól kidolgozott, dobozból építve is szépen mutat, de jó alap a feljavításhoz is.

Az építést az összes panelvonal átkarcolásával kezdtem, ami egy szikébõl kialakított szerszámmal készült. Ezután a teljes makettet átszegecseltem. Az igazi gépre jellemzõek voltak a látható (nem lecsiszolt) szegecsek, ebbõl az Italeri maketten egy darab sincs. Ezután álltam neki a valódi feljavításnak. A külsõ részletek kialakításában az airliners.net kiváló minõségû fotóit használtam referenciaként.

Az egyébként jól kidolgozott kabinban csak a mûszerfal mögötti vezetékek és az oldalablakok melleti kis alkatrészek készültek el saját feljavításból, a többi részletet csak festéssel emeltem ki. A deszantteret is kidolgoztam, mert a ledobott vészkijárati ajtón át látszik. A kabinnál és a deszanttérnél nem törekedtem a teljes élethûségre (ennek az alváltozatnak a belsejérõl egyetlen darab fotót sem találtam), inkább egy koszos, a tûztõl kormos belsõt festettem.

Az elsõ beszállóajtó az ütközéskor kiszakadt a helyébõl és messzire repült. Ezt a részt a jó láthatóság miatt tökéletesre kellett kidolgozni, a maketten viszont nyomát sem találjuk az ide való alkatrészeknek.

Az égett rész mustáros tubusból és sztirollapokból épült. Az égett résznél elõször valódi hamut ragasztottam fényes lakkal a felületre, majd fehér, fekete, barna és sárga pigmentporral értem el a kívánt hatást.

A fékszárnyak és a kiengedett fékszárnynál látható szárnyszerkezet sztirollapokból készült.

Saját építéssel készült az összes antenna és a jellegzetes orr, a helyzetfények, és még sok egyéb apróság.

Festés:
A festést elõször az alapfestéssel kezdtem, ami a valóságnál jóval világosabb árnyalat. Ezután a panelvonalakat fújtam ár sötétebb szürkével, majd erre fényes lakk került. Végül az egész makettet mûszaki tustintával ecseteltem át, ez gyönyörûen kiemelte a szegecselést és a panelvonalakat. A jelzések, feliratok maszkolással, szórópisztollyal készültek.

A makett öt hónap folyamatos munkával készült el, eddigi legnagyobb vállalkozásom.